Vesztibuláris / egyensúlyi / rendszer

Érzékeli:

      -         a fej térbeli helyzetét
-        
egyenes vonalú gyorsulást illetve lassulást
-         liftreakciót / függőleges irányú ingereket-gravitációt /
-         a fej forgását, forgatását /terjedelmét, irányát/
-        
vibrációt
-    szöggyorsulást

Vesztibuláris ingerek az alábbi működések szabályozásában vesznek részt
           
            -        
posztura beállítása / gravitációra adott motoros válasz /
            -        
éberségi szint befolyásolása
            -        
izomtónus folyamatos szabályozása, kontrollja
            -        
vegetatív reakciók
            -        
szemmozgások feldolgozása
            -        
figyelmet igénylő és az automatikus mozgások kivitelezése
            -        
vizuális és testérző rendszer befolyásolása
            -        
kisagy mozgásszervezéséhez információ


Vesztibuláris ingerlés hatására

       -         a megkésett mozgásfejlődés beindul, jobb egyensúlyi szabályozás
 -        
mozgással kapcsolatos aktivitás javul /passzív gyerekeknél/
 -        
hyperaktivitás csökken az ingerkereső tendenciával együtt
 -        
veszélyérzet kialakul
 -        
megkésett beszédfejlődés beindul
 -        
dominancia kialakul
 -        
vizuális figyelem és kontroll javul
 -        
az összes érzékszerv által felvett ingereket is jobban hasznosítja a gyermek
 -        
testvázlat javul / emberábrázolás /
 -     tanulási folyamatok és az értelmi fejlődés is javuló tendenciát mutat

Kutatók konkrét vizsgálati eredményekkel támasztották alá, hogy a vesztibuláris ingerek      következtében:

             -         beindul az idegrendszer fejlődése
             -        
befolyással van a beszédfejlődésre
             -        
a motoros fejlődés befolyásolható általa
             -        
javul a vizuális figyelem
             -     az izomtónus folyamatos kontrollja, szabályozása kialakul


A vesztibuláris rendszer érzékszerve a belső fülben helyezkedik el

Folyadékot tartalmaz, s a folyadék mozgása adja az ingerületet.
Többirányú elmozdítása biztosítja a változatos ingereket, ami által beindul az idegrendszer érése. Az idegrendszer érésének beindulása az alábbi területeken bekövetkező pozitív változásokat vonja maga után:

        -         egyensúlyérzék
  -        
mozgástervezés
  -     mozgás
  -        
hosszú, rövidtávú memória
  -        
beszédfejlődés
  -        
figyelem
  -        
szem-kéz koordináció
  -        
célzó mozgás
  -        
szociális téren / viselkedés, együttműködés, feladattudat, alkalmazkodási képesség /

 Egyensúly a fejben

A vesztibuláris rendszer az egyik legkorábban érő idegrendszeri struktúra:  a 16-20. gesztációs héten, / a terhesség ötödik hónapjától / kezdve befolyásolja és irányítja a magzatmozgásokat, felelős a magzat szülőcsatornába való befordulásáért.

A vesztibuláris rendszer a belső fül csontos labirintusában helyezkedik el, s a három, egymásra merőleges, félkörös ívjáratban elmozduló folyadék révén érzékeli a fej térbeli minden irányú elmozdulását, vibráció érzését, gravitációt.
Az anyaméhben az embrió legelső érzékszerveként az egyensúlyi rendszer indul fejlődésnek.
Ez létfontosságú a tartás, a mozgás, idő,- tér,- mélyérzékelés szempontjából, fontos a helyváltoztatás, önértékelés tekintetében. Ebből adódóan mindazon érzékszervek, amelyekre egy gyermeknek szüksége van ahhoz, hogy bármit is megtanulhasson, szoros kapcsolatban állnak az egyensúlyérzékkel.
Valahányszor működésbe lép egyensúlyszervünk, az agy szintén dolgozni kezd: Fogadja az új ingerületet, értelmezi, választ ad. Születésünkkor százmilliárdnál is több idegsejtünk van, ezek azonban csak akkor kezdik meg működésüket, ha összekapcsolódnak egymással.
Az ingerek elősegítik, hogy minél több kapcsolat alakuljon ki az idegsejtek között, így azok gyorsabban és jobban tudják továbbadni az információkat.
Azoknak a gyerekeknek, akiknek az egyensúlyszervét gyakran éri inger, jobban vág az agyuk.


Mozgással az egyensúlyért

A gyerek első nyelve a mozgás. Csakis az a gyermek lesz képes később magasabb szintű képességek / beszéd, olvasás, írás / tökéletes elsajátítására, akinek születésétől biztosítják a megfelelő mennyiségű mozgást.
Az egyensúlyszerv fejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás.
Az egészséges gyerekek többnyire maguktól is eleget mozognak: ugrálnak, pörögnek, forognak, hintáznak.
Társadalmunk azonban mintha jobban szeretné a nyugis gyerekeket. Már egész pici koruktól hordozóba, etetőszékbe tesszük őket, később a TV és a számítógép, különböző videojátékok. Gondoskodnak arról, hogy ne rohangáljanak, hancúrozzanak, trappoljanak egész nap.
Így vesszük el tőlük a testi-lelki-szellemi fejlődés egyik nagy lehetőségét.
A túlzottan aggodalmaskodó, féltő, óvó szeretetet apró változtatásokkal tehetnénk gyermekeink érdekeit előtérbe helyező, őt támogató, segítő odafigyeléssé.
Éppen ezért félre a kényelemmel! Poroljuk le a polcról elővett Nagyanyáink praktikáit rejtő titkos naplót, s próbáljuk saját hasznunkra fordítani az általuk már évtizedek óta kitaposott, jól bevált utat.
Vegyük elő a bölcsőt, hisz régen ösztönösen tudták, mi jó a gyerekeknek.
Biztosítsunk mozgásszabadságot csemetéinknek!
Hagyjuk szabadon mozogni! Legfontosabb, hogy a baba, biztatás és sürgetés nélkül tanulhasson mozogni. Ne erőltessük az ültetést, állást, járást!
Tegyük ki a járókába vagy plédre, ahelyett hogy órákat ülne a hordozóba szíjazva.
Ringassuk, lovagoltassuk térdünkön, dobáljuk föl!
Hagyjuk, hadd ugráljon át pocsolyákat, hadd másszon fel egy-egy kidőlt fatörzsre, járdaszegélyre!
Mozgásfejlődést gátló tényezők:
    - Ha sokat tartjuk ölben, kézben, akkor nem tud igénye szerint szabadon mozogni
    - Segítség, tiltások: ha valamely mozgás közben valami nem sikerül, a baba sír.
Például forduláskor elakad a keze. Nem kell segíteni kihúzni a kezét, meg kell várni, hogy   maga vegye észre mi a probléma és oldja is meg. Így gyermekünk a mozgás-és a sikerélmény tanulás és a problémamegoldás élményét is átélheti.
Különböző helyzetben tartás, amire a baba önállóan még nem képes. Ilyen az állásban tartás, ülésben támasztás. A gyermek izomzata akkor válik elég erőssé egy testhelyzet megtartásához, ha saját maga jutott el az adott testhelyzetbe. Elégtelen izomzat mellett a gerinc és a nagyízületek fokozottan terhelődnek, ez pedig felnőttkori mozgásszervi betegségek kiindulópontja lehet.
    - Mozgások állandó javítása, az új mozgásformák idő előtti megmutatása, gyakoroltatása
    - A külső erővel függőleges helyzetben tartással elvész az a motiváció, amely a függőlegesbe
törekvést adja, így késik és nem motivált az önálló ülés, járás.


A test egyensúlya

A szülők önkéntelenül is a lehető legjobbat teszik gyermekükkel, amikor lovagoltatják térdükön, plédben ringatják, hátukra kötve hordozzák kisbabájukat. Ezzel biztosítják az egyensúlyszerv fejlődéséhez elengedhetetlen ingereket. A babáknak tetszik a mozgás, széles mosollyal ösztönzik a felnőtteket: „még, még”!
Ilyen egyszerűen működik a bonyolult felépítésű szerv fejlesztése.
Az ívjáratokból és kamrákból álló labirintus már a terhesség ötödik hónapjára működőképes.
A belső fülben rejtőző helyzetérzékelő folyamatosan tájékoztatja az agyat testünk mozgásáról és mindenkori helyzetéről. Tőle tudjuk, hogy ferdén állunk vagy egyenesen, fejjel lefelé lógunk, körbe forgunk vagy egyenesen előre haladunk.
Születés pillanatától a magzati lét lebegése után érzékeli a nehézségi erőt, a fejecske mozgását.
Az első egy-két évben látszólag egyetlen cél hajtja a kis embert: fel akar egyenesedni, és mindent el akar érni. Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha egyensúlyérzékelő szerve folyamatosan működik. Egyúttal minden helyzetváltozás edzést is jelent a további fejlődéshez. Minél gyakrabban emeli fel a baba a fejét, annál biztosabb jelentést küld az egyensúlyszerv az agynak.
A csecsemő érzékeli a nehézségi erőt, amikor fejét leejti és amikor hempereg, valamint azt is, hogyan helyezkedik el teste a térben.
Folyamatosan erősödnek izmai, ebből adódóan egyre jobban uralja testét. Mindez szükséges ahhoz, hogy meg tudjon fordulni, fel tudjon ülni, majd állni.
Az egyensúlyszerv nélkül nem járnánk két lábon.
Ha az alábbi jellegzetes tünetek közül több is jellemző a gyermekre, valami nincs rendben egyensúlyérzékével, szakember véleményének kikérése javasolt.
             -        
a gyermek mozgásfejlődése lassú, későn kezdett ülni, mászni, járni
             -        
izomzata petyhüdt
             -        
mintha félne a mozgástól
             -        
gyakran és ok nélkül elesik, nekimegy valaminek
             -        
gyakran elejt dolgokat
             -        
egyáltalán nem, vagy épp ellenkezőleg, nagyon fél a magasságtól
             -        
nehezen tanul meg biciklizni
             -        
nem tud egy mozgásfolyamatot eltervezni, nem tudja, hogyan kezdjen el valamit és                   mit tegyen utána
             -        
nem érzékeli helyesen testét a térben 




bottom