Kiknek ajánlott a Szenzomotoros foglalkozás?

A tréning során személyre szóló edzésterv feladatait tanítjuk be egyéni foglalkozáson belül, melyek
( főként a vesztibuláris rendszert ingerelve ) újrastrukturálják az idegrendszer szenzoros-integrációs csatornáit, ami a megkésett funkciók normalizációjához vezetnek.
A feladatok direkt hatással vannak az egyensúly fejlődésére.
A Szenzomotoros foglalkozás nemcsak mozgásbeli elmaradás esetén hatékony. A vesztibuláris rendszer kiterjedt agyi kapcsolatai révén indirekt úton hat az aktivitási szintre (alvás-ébrenlét), a magatartásra, a szociális érettségre, a figyelemre, a beszédre, emlékezetre, térbeli tájékozódásra, izomtónus kéreg alatti szabályozására, észlelési csatornákra, szemmozgásokra (fixálás, szem-kéz koordináció, célzó mozgás) , egy-és többirányú figyelem.
Ebből adódóan a Szenzomotoros foglalkozás ajánlható minden eltérő vagy megkésett fejlődésmenetet mutató gyermek számára, mert jobb alapokat teremt a kognitív, beszéd-és viselkedésterápiák számára, részképesség-fejlesztéseknek.

Egészséges gyermekek esetében okosító tornaként

Jobb szeretetkapcsolat, erősebb korai kötődés,, sok közös élmény a gyerekkel, irányított foglalkozások, mely következtében a gyermek figyelmesebb, szófogadóbb, ügyesebb, jobban terhelhető, kitartó lesz, reális önbizalom, jobb beilleszkedési készség jellemzi.

Nem csak gyógyászati céllal, nem csak indokolt esetben, nem csak rászorulóknak ajánlott, hiszen a részképességek normál ütemű, egészséges megalapozásával megelőzhető a tanulási zavarok kialakulása.
A központi idegrendszerre gyakorolt pozitív hatása miatt „ okosító „ terápiaként  alkalmazható egészséges, éretlenség jeleit nem mutató gyermekek esetében is. Kimutathatóan ügyesebbek, jobb tanulmányi eredményekkel büszkélkedhetnek azok a kisdiákok, akik ebben a terápiában részesültek bármely életszakaszukban.

Figyelmetlen gyermekek

A tünetek hátterében nevelési különbségek, túlzott szigor vagy engedékenység, állandó „megmagyarázás-felmentés”, meg nem felelés, öncélú „majomszeretet”, állandó szülői bűntudat állhatnak. Az öröklődés szintén fontos alaptényező. E tünetek hátterében állhat organikus éretlenség is, amely objektív vizsgálatokkal megállapítható. A szenzomotoros fejlődési szint pótlása/ újbóli átélése/ az idegrendszer funkcionális újra strukturálódását segíti elő. A feladatok a figyelmet, ügyességet, mozgáskoordinációt, térbeli tájékozódást, szerialitási képességet fejlesztik.

Koraszülöttek, volt koraszülöttek

Ez a „korai indulás” a kutatások szerint a mozgás, a beszéd, az értelem-figyelem, az aktivitás és a szociális-érzelmi területeken egyaránt rizikót, fokozatos lemaradási veszélyt jelenthet.
Korrigált 3 hónapos kortól tudunk fejlődési skálákat felhasználva  koraszülött babákat és normál időre született csecsemőket vizsgálni. Elmaradás esetén több száz gyakorlat áll rendelkezésre, ebből kerül kiválasztásra a gyermek fejlődését leginkább segítő 15-18 feladat.
A tréningeket a fokozatos terhelés szabályait betartva valósítjuk meg, hiszen nagyon fontos, hogy a csecsemők egyszerre csak annyi fejlesztő ingert kapjanak, amennyit fel tudnak dolgozni, túlzott ingerléssel többet árthatunk, mint gondolnánk.
A fejlesztés addig tart, míg a kontrollvizsgálatok szerint is életkorának megfelelő teljesítményt mutat a baba.

Nagyon gyakori, hogy a vizsgálatra jelentkező 3-8 éves gyermek volt koraszülött, s mutatja a rizikótüneteket. Ekkor a tünetek enyhítése mellett a tünetváltás megelőzése a célunk, de ugyanazzal az energiával és időráfordítással sokkal jobb eredményeket tudunk elérni akkor, ha a koraszülött babáknál már korrigált 3-6 hónapos korban elkezdjük a hiánypótlást.

Megkésett pszichomotoros fejlődésű gyermekek

Baj van a gyerekkel, panaszkodik rá az óvó néni. Nem fogad szót, agresszív, öntörvényű, ügyetlen, lassú, elkalandozik a figyelme, gyenge a ritmusérzéke, sokszor elesik, kötött vagy túl laza az izomzata, nem képes mozgásokat hibátlanul leutánozni.
Iskolában bővül a skála: nem tud tartósan figyelni, lassú a „felfogóképessége”, ügyetlenül fogja a ceruzát, mindig lemarad az osztálytársaitól, nem képes a betűk felismerésére, fegyelmezetlen, nehezen irányítható.


Ügyetlen gyermek

Ha egy gyerek ügyetlen, csetlik-botlik, sokszor elesik, babás mozdulatokat   figyelhetünk meg nála és más területeken is elmarad, akkor felmerül az idegrendszeri éretlenség lehetősége. Ilyenkor legjobb minél hamarabb szakemberhez fordulni, aki kikérdezi a szülőt a gyerek élettörténetéről, és érzékszervi-mozgásos vizsgálatokat végez.
Ilyenkor lehetőség nyílik az idegrendszer kéreg alatti szabályzó funkcióinak érését beindító fejlesztő foglalkozások megkezdésére. Minél korábban kerül rá sor, annál nagyobb eséllyel várható, hogy a gyermek „utoléri magát”, behozza lemaradását.


Felnőtt agysérültek

Külön kategóriát képeznek a felnőtt agyi sérültek, akik rehabilitációja nem minden esetben tekinthető megoldottnak, kielégítőnek. A hivatalos egészségügyi rehabilitáció sokkal hamarabb befejeződik annál, hogy kiderülne vajon mely „elveszett”képességek hozhatóak vissza.
A rendszeres Szenzomotoros foglalkozások gyakran váratlan nagymértékben képesek visszaállítani a felnőtt agysérültek eredeti fizikai, szellemi és szociális sajátosságait. Depresszió helyett értelmes elfoglaltságot, hitet, pozitív önértékelést nyújtanak számukra, a rendszeres mozgás segít megelőzni a megváltozott, gyakran mozgásszegény életmód ortopédiai, belgyógyászati, pszichés problémákat.

Ebbe a kategóriába tartoznak az agyi tumorral műtöttek, stroke betegek, agyvérzést követően, izomtónus eltérérése esetén / görcsös vagy túlságosan laza izmok /, koordinációs, egyensúlyi problémákkal küzdő felnőttek terápiájaként is alkalmazható. Ilyen esetben az addig kialakult jó működések egy része ideiglenesen vagy tartósan/véglegesen megszűnik. A nagymozgások, a beszéd, a kognitív és szociális területek egyik-másik része, de akár összessége is sérülhet. Ezért is indokolt az olyan regressziós szemléletű mozgásterápia alkalmazása, mely a kéreg alatti struktúrák működésének javítását, illetve a megszakadt szenzoros integrációs folyamatok és idegrendszeri kapcsolatok újraépítését segíti elő.

A Szenzomotoros terápiával az ő esetükben is jelentős változás érhető el, természetesen a kezelőorvos, gyógytornász szoros együttműködésével.
Itt szintén nagy figyelmet fordítunk az egyéni képességekre, s minden esetben személyre szóló feladatsor összeállítására kerül sor, folyamatos után követéssel.


A Szenzomotoros foglalkozás időben történő alkalmazásával, a megkésett fejlődésű, speciális nevelési igényű gyerekeknél az organikus éretlenség következtében jelentkező tünetek megszüntethetők, illetve nagymértékben csökkenthető. Az elért eredmények megszilárdítását követően nagyobb hatékonysággal lehet építeni egyéb, speciális felzárkóztató terápiákat.


Értelmi fogyatékosok

Gyengébb teljesítmény az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a felidézés, a helyzetfelismerés, a gondolkodási műveletek, a beszéd, a cselekvéstervezés és kivitelezés valamint az érzelmi/szociális területen.
Az értelmi / halmozottan sérült gyermekek mindig a sajátjukhoz képest alacsonyabb életkori szinten képesek aktivitás kifejtésére, azaz idegrendszerük ingerfelfogó-továbbító és feldolgozó kapacitása is sokkal gyengébb, éretlenebb.
A Szenzomotoros foglalkozás rendszeres és megfelelő intenzív alkalmazása / erős, új környezeti ingerek, amihez nem lehet hozzászokni, mert folyamatosan erősödik/ elősegíti az érési folyamatok beindulását. A sokféle mozgáshoz érzések és emlékképek kapcsolódnak, amelyek egyre differenciáltabb működéseket, válaszok tervezését és kivitelezését segítik elő.
A foglalkozások beépülnek a fogyatékos gyermekek napirendjébe, s fokozatosan mindennapjaik fontos, örömteli, kihívásokat és sikerélményeket jelentő részévé válik.

 



bottom